Aktuális
Máriagyűdi zarándoklat
Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódóan országos engesztelő zarándokúton vettek részt hazánk Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) csoportjai október elején. A tagok hazánkért imádkoztak. A zarándokúthoz csatlakoztak határon túli társszervezetek tagjai is, Felvidékről, Rimaszombatról, Délvidékről, Kárpátaljáról, Beregszászról is.
A zarándokokat Keresztes Andor helyi plébános és az esperesi kerület papjai fogadták. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Osztie Zoltán plébános volt, a homíliát Makláry Ákos, a KÉSZ elnökétől hallhatták a jelenlévők.
A festői környezetben lévő máriagyűdi templomot évente mintegy százezer zarándok és látogató keresi fel. A Tenkes-hegy lábánál fekvő Máriagyűd a Mária-tisztelet legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándok-útvonal csomópontja vagy végpontja. Története egészen a középkorig nyúlik vissza. Már a rómaiak idején lakott településen 1333-ban plébánia-templom állt itt. A török időkben is folyamatosan volt keresztény istentisztelet, s a hódoltság békésebb évtizedeiben a környék legjelentősebb települései közé tartozott.
Ebből az időszakból származnak azok a legendák, amelyeket a ferencesek a 18. század közepén jegyeztek le. Ezek szerint Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé. A szobor azután eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá. Az első említések a Mária-jelenésekről a templomnál a 17. század második feléből származnak.
A jászberényi KÉSZ csoportunk is részt vett az októberi zarándokúton. Október 6-án hajnalban indultunk. Első úti célunk Pécs városa volt, ahol idegenvezető segítségével a nevezetességeket tekinthettük meg: a dómot, a dzsámit, a püspöki kincstárat, a székesegyházat, a püspöki palotát.
Másnap indultunk a zarándokhelyre, a festői környezetben található Máriagyűdre, ahol a szentmisén vettünk részt, s közös imádságban kértük hazánk védelmét a magyarok nagyasszonyától. A nap folyamán szétnéztünk a zarándokhelyen, az épületegyüttesben. A templom mellett Szűz Mária szobra található, amelyet a Mohács-szigeti hívek állították hálájuk jeléül, mert a Szűzanya megvédte őket a Duna áradásától. Mellette található Szent Pál kútja. Innen indul a körút, amely a rózsafüzért szimbolizálja. Az út mellett magasodik a kálvária.
A stációkép sorozat Zsolnay-kerámia. A szeplőtelenül fogantatott Boldogságos Szűz Mária egyik legelterjedtebb szimbóluma a rózsa, amely a középkori hagyomány szerint az a virág, amely megőrizte eredeti paradicsombeli ártatlan állapotát. Az ötszirmú rózsa egyszerre utal Krisztus öt szent sebére, a megváltásra és a rózsafüzérre, melynek öt tizede körbefonja Jézus életének, halálának és feltámadásának titkát.
A zarándoklat résztvevői
KÖZELGŐ ESEMÉNYEINK:
Kitüntetett KÉSZ tagjaink
A Város Napja előestéjén, április 2-án kitüntetések átadására került sor a Lehel Film Színházban. Örömünkre szolgál, hogy a díjazottak között a jászberényi KÉSZ csoportunk tagjait is köszönthetjük.
Telek Béla kapta Jászberény Város Díszpolgára címet, Katona Katalin pedig Jászberény Város Sipos Orbán
kulturális és művészeti díját vehette át.
A kitüntetetteknek szívből gratulálunk, további munkájukhoz sok sikert kívánunk!
A jászberényi KÉSZ csoport vezetősége és tagjai
Dobos László kitüntetése
Gratulálunk Dobos Lászlónak, a Jászok Egyesülete elnökének a kitüntetéséhez is, aki a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) elismerést vehette át!
EDDIGI RENDEZVÉNYEINK 2017-BEN
Január 23.: Közgyűlés a Szent István Házban
Február 08.: Gróf Apponyi Albert tiszteletére rendezett emlékmise, mise: Nagyboldogasszony Főtemplom
Február 14.: Házasság Hete programsorozatban való részvétel Törökszentmiklóson
Február 20.: Kodály Zoltán halálának 50 éves évfordulójáról emlkeztünk meg a Palotásy János Zeneiskolában. Az intézmény vezetője Farkasné Szőke Tünde előadását és a növendégek játékát hallgathattuk meg ezen az estén.
Március 07.: Makláry Ákos, a KÉSZ országos elnöke látogatott el hozzánk, dr. Galgóczy Gábor társelnök kíséretében.
|